A vízkárok természetes száradási ideje hosszú hónapokig, akár évekig is eltarthat, minél tovább várunk az épületszárítással, annál jobban nőhet az okozott károk nagysága.
Amennyiben beton szerkezetben, falazaton, rétegrend bármely részében csőtörés okozta lappangó víz áll, falazaton megjelent a vizesedés, körültekintően kell eljárni az alkalmazható technológia választásában.
Amennyiben az épület rendelkezik hang és hőszigetelő lemezzel, úgy az aljzatbeton és a szerelő beton között található hőszigetelő lemez illesztési hézagai feltelítődnek vízzel, nedvességgel, mely magától nagy valószínűséggel semerre nem tud távozni, miután tökéletesen körbe van zárva , de nagy mértékben tud további károsodást okozni. Erre kínálunk megoldást!
1. Nagy teljesítményű vákuum szárítással
» Először felmérjük a kárt , műszeres méréseket végzünk.
» Ezt követően még aznap elküldjük a várható szárítási díjat, szakvéleményt, mely továbbítható a biztosító felé
» Folyamat következő lépése, hogy a gépeket telepítjük, megfelelő mennyiségű furatot készítünk, és elkezdjük a rétegrendet meleg levegős turbinákkal vákuum alá helyezni, kinyerve ezáltal a víztartalmat a teljes száradásig.
» Fontos, hogy vákuumos kiszívással nyerjük ki a nedvességet.
» Mindeközben páramentesítő gépek szorgosan teszik a dolgukat és a kinyert nedvességet gyűjti össze, továbbá megkezdik a falazat és a légtér szárítását.
» Végül ózonos fertőtlenítést végzünk
» Egészséges, tiszta környezetet adunk át.
2. Peremhézag idommal, roncsolásmentesen
» Olyan esetben, amikor a padló rétegrend elektromos fűtéssel rendelkezik, vagy nehezen pótolható , drága , nagy méretű burkolólap található , a fúrással szemben rendelkezünk hatékony módszerrel
» Ez esetben peremhézag idommal kezdjük meg a szárítást, roncsolásmentesen, fúrás nélkül, mely vékony idom a dilletációs szalaghoz kerül behelyezésre a fal és a burkolat közé, becsúsztatva a hőszigetelő lemez aljáig, és onnan kezdődik meg a rétegrendben található víz , nedvesség kinyerése szívó, azaz vákuum technológiával, meleg levegős tubinákkal. Mindeközben páramentesítő gépek szorgosan teszik a dolgukat és a kinyert nedvességet gyűjti össze, továbbá megkezdik a falazat és a légtér szárítását.
» Végül ózonos fertőtlenítést végzünk
» Egészséges, tiszta környezetet adunk át.
Könnyűszerkezetes ház fogalma építéstechnikai oldalról annyit jelent, hogy az ilyen szerkezet váza alapvetően fából, valamint fémből készül.
Ha az esztrich szigetelőréteg nedves lesz, akkor ez a fal, amely lenyúlik a betonpadlóig, hatalmas mennyiségű nedvességet szív fel, elkerülhetetlenné válik a falak szárítása, üreges szárítás szükséges.
A csőtörés vagy a háztetőn lévő szivárgás következtében az épület gyakran jelentősen nedvessé válik. Ha a Vízkár továbbra is fennáll, bizonyos esetekben a víz a cső aknákon és a gipszkartonon keresztül is folyik a aljzatbetonba. Ezután a rétegrendet, beépített elemeket szárítani szükséges, különben a csövek korrodálódnak és a szigetelőanyagok elkorhadnak. Ráadásul a nedves területek kiváló táptalajt képeznek mindenféle penészgombának.
A gyors szárítás csökkenti a súlyos későbbi károsodások kockázatát. Minél gyorsabban szárad, annál kisebb a további károsodás lehetősége. A szigetelő anyagokat általában a faházak falszerkezeteibe építik be. Ha vízzel telítődnek, nehezen száradnak meg. Ehhez járul még a légmentesen záródó konstrukció. A falszerkezetbe általában fóliákat szerelnek be a légtömörség biztosítása érdekében. Ez általában nagyon jól működik, ha megfelelően csinálják. Ezzel szemben ez az úgynevezett légtömörségi szint azt is biztosítja, hogy a falak viszonylag rosszul száradjanak.
» Először felmérjük a kárt , műszeres méréseket végzünk
» Ezt követően még aznap elküldjük a várható szárítási díjat, sazkvéleményt, mely továbbítható a biztosító felé
» Folyamat következő lépése, hogy a gépeket telepítjük, megfelelő mennyiségű furatot készítünk a mennyezetbe, és elkezdjük a rétegrendet meleg levegős turbinákkal vákuum alá helyezni, kinyerve ezáltal a víztartalmat a teljes száradásig
» Fontos, hogy vákuumos kiszívással nyerjük ki a nedvességet.
» Mindeközben páramentesítő gépek szorgosan teszik a dolgukat és a kinyert nedvességet gyűjti össze, továbbá megkezdik a falazat és a légtér szárítását.
» Végül ózonos fertőtlenítést végzünk
» Egészséges, tiszta környezetet adunk át.
Alapvetően két különböző típusú gipszkarton falat különböztetünk meg:
1. a falak lenyúlnak a betonlemezig, ezért beágyazódnak az esztrich szigetelőrétegébe és az esztrichbe.
2. ezeket a válaszfalakat azonban gyakran az esztrich beépítése után szerelik fel, ezért nincs kapcsolatuk az esztrich szigetelőrétegével.
Ha az esztrich szigetelőréteg nedves lesz, akkor ez a fal, amely lenyúlik a betonpadlóig, hatalmas mennyiségű nedvességet szív fel, de a tetején lévő fal nem sérül.
A műszaki szárításhoz a meglévő szegélyléceket (PVC, szőnyeg vagy fa lécek) eltávolítjuk. Ezután néhány maglyukat fúrunk ezen a területen, és ezeken a lyukakon keresztül szárított levegő áramlik be. A beáramló levegő kiszárítja mind a belső ásványgyapotot, mind a gipszkarton paneleket mindkét oldalon, így biztosítva az állandó nedvességelvezetést és az ezzel járó páramentesítést..
Amennyiben lapostető sérüléséből vagy helytelen készülésének okán mennyezeti rétegrendjében lappangó víz áll, falazaton megjelent a vizesedés, körültekintően kell eljárni az alkalmazható technológia választásában.
Itt lehet fordított vagy egyenes rétegrend, de egyben azonos, a rétegrend nem tartalmazhat vizet!
Vízszigetelő réteg helyzetétől függően kétfajta lapostetőt különböztetünk meg. Az első lehetőségnél – amelyet általában „klasszikus lapostetőnek” neveznek – a vízszigetelés egyben a tető felső fedőrétege is. A második lehetőségnél a vízszigetelést a hőszigetelés alá helyezzük. Ezt a tetőtípust „fordított lapostetőnek” nevezik.
A monolit beton födém és szigetelést védő beton közötti hőszigetelő lemez illesztési hézagai feltelítődnek vízzel, nedvességgel, mely magától nagy valószínűséggel semerre nem tud távozni, miután tökéletesen körbe van zárva , de nagy mértékben tud további károsodást okozni.
Erre kínálunk megoldást!
» Először felmérjük a kárt , műszeres méréseket végzünk
» Ezt követően még aznap elküldjük a várható szárítási díjat
» Folyamat következő lépése, hogy a gépeket telepítjük, megfelelő mennyiségű furatot készítünk a lapostetőn, speciális idomokkal ellátjuk, és elkezdjük a rétegrendet meleg levegős turbinákkal vákuum alá helyezni, kinyerve ezáltal a víztartalmat a teljes száradásig
» Fontos, hogy vákuumos kiszívással nyerjük ki a nedvességet.
Beázás, csőtörés esetén kiemelten fontos páramentesítők azonnali üzembe helyezése, ezzel egyidejűleg a mihamarabbi kárenyhítés.
Az új vagy felújítandó épületeken végzendő munkálatok során pedig a betonnal, aljzatbetonnal, vakolattal, festékkel stb. nagy mennyiségű víz kerül az épületbe. Ahhoz, hogy tovább lehessen dolgozni – parkettázni, vakolás után festeni, álmennyezetet szerelni stb. – az épületnek ki kell száradnia.
Mi ezekre nyújtunk megoldást.
Beázás, csőtörés esetén kiemelten fontos páramentesítők azonnali üzembe helyezése, ezzel egyidejűleg a mihamarabbi kárenyhítés.
Ideális páratartalom egy helyiségben általában 45%-55% közötti. Amennyiben viszont a páratartalom 60-70% feletti, zöld utat adunk a penészgombák megtelepedésének. A magas páratartalom a légúti betegségek melegágya.
Beázás, csőtörés esetén az elfolyt víz egy jelentős részét a falak, az aljzat, a bútorok szívják magukba. A csőtörés elhárítása után azonnal megkezdhető a szárítás.
Ha nem távolítjuk el minél hamarabb az elfolyt vizet, akkor magas lesz a páratartalom, majd igen hamar megjelenik a penész a falakon, a bútorokon.
Továbbá károsodnak a helyiségben lévő nedvszívó építési és nem építési elemek, gipszkarton oldalfal és mennyezet, , bútorok , ezentúl a nyílászárók megvetemednek, szorulnak, a parketta „felpúposodik”.
Páramentesítő gépeink hatékonyan és gyorsan eltávolítják a falakban és az aljzatban lévő vizet.
Kollégáink a lehető leghamarabb a helyszínre sietnek, és felmérik az érintett ingatlanrész falazatának nedvességtartalmát, véleményezik, majd telepítik az ipari páramentesítő készülékeket. Végén ózongenerátoros fertőtlenítést végeznek.
A vízkárok természetes száradási ideje hosszú hónapokig is eltarthat, minél tovább várunk az epületszárítással, annál jobban nőhet az okozott károk nagysága.
Az új vagy felújítandó épületeken végzendő munkálatok során a betonnal, aljzatbetonnal, vakolattal, festékkel stb. nagy mennyiségű víz kerül az épületbe. Ahhoz, hogy tovább lehessen dolgozni – parkettázni, vakolás után festeni, álmennyezetet szerelni stb. – az épületnek ki kell száradnia.
Aljzatbeton optimális körülmények közötti száradása kb. 5 hét, azaz 35 nap. Ipari páramentesítővel ez az idő maximum 10-12 nap, függetlenül az időjárástól vagy ha a szárítandó terem fűtetlen.
Új épület építésekor, illetve már meglévő felújításakor igen sok víz kerül be a struktúrába a falra felhordott vakolattal, az aljzatbetonnal. A munkálatokat addig nem lehet folytatni, amíg ezek a felületek megfelelően ki nem száradnak, és alkalmasak nem lesznek a következő réteg felvitelére. A vakolat nem glettelhető vagy a gipszkartonozható, amíg annak magas a víztartalma.
Az aljzatbetonra nem szabad ráburkolni, amíg az ki nem száradt.
Festés utáni páramentesítés jelentősen gyorsítja a száradást, ezáltal lényegesen hamarabb megkezdhető a következő réteg felvitele, így tehát időt és pénzt takaríthatunk meg.
Páramentesítő géppel fal-, aljzatbeton-, vakolat-, de akár padlószárítás folyamata is jelentősen lerövidíthető, ennek köszönhetően pedig a kivitelezők hamarabb folytathatják a munkát.
