A vízkárok természetes száradási ideje rendkívül hosszú folyamat — akár hónapokig, sőt évekig is eltarthat.
Minél tovább halogatjuk az épület szakszerű kiszárítását, annál nagyobb lesz a keletkező károk mértéke és helyreállítási költsége.
Ha betonszerkezetben, falazatban vagy bármely rétegrendben csőtörés okozta rejtett nedvesség van jelen, illetve a falakon látható vizesedés jelentkezik, különösen fontos a megfelelő szárítási technológia kiválasztása.
Külön figyelmet igényelnek azok az épületek, amelyek hang- és hőszigetelő réteggel rendelkeznek. Ilyen esetben az aljzatbeton és a szerelőbeton közé beépített hőszigetelő lemez illesztései vízzel telítődhetnek. A nedvesség innen szinte lehetetlen, hogy magától eltávozzon, hiszen a rétegek tökéletesen zártak. Ez a pangó víz azonban komoly szerkezeti és esztétikai károsodást okozhat a későbbiekben.
Mi erre kínálunk professzionális, gyors és célzott megoldást!
Szárítási technológiánkkal hatékonyan és kíméletesen távolítjuk el a nedvességet, megakadályozva a további károk kialakulását.
Rövid leírás
Rétegrend szárítás vákuum technológiával, vákuum szárítással , vízleválasztóval
1. Előkészítés és információgyűjtés
A munkavégzést minden esetben alapos előkészítés előzi meg. Ennek során felmérjük az ingatlan adottságait, különös tekintettel arra, hogy:
Amennyiben az ingatlan padlófűtéssel ellátott, úgy kérjük annak kikapcsolását legalább három nappal a beavatkozást megelőzően. Az érkezésünkkor történő újbóli bekapcsolás lehetővé teszi a hőkamerás vizsgálat elvégzését, amely során pontosan azonosítható a fűtési rendszer nyomvonala, és meghatározhatók a szükséges fúrási pontok.
2. Kiinduló állapot felmérése
A helyszíni munkát a kezdeti állapot műszeres dokumentálása követi. Ez magában foglalja:
3. Furatkészítés
A vizsgálati eredmények alapján kijelöljük a szárításhoz szükséges furatok helyét. A furatok száma az alábbi szabály szerint történik:
A furatok 50 mm átmérőjű koronafúróval készülnek az esztrich rétegen keresztül a hőszigetelő rétegig. A hőszigetelő anyag eltávolítása kézi módszerrel történik annak érdekében, hogy a vízszigetelő lemez ne sérüljön.
4. Légáramlás biztosítása
A megfelelő légáramlás érdekében eltávolítjuk a padlóburkolat és a szegélyléc találkozási pontjánál a fugát. Ez lehetővé teszi, hogy a levegő a dilatációs szalagon keresztül akadálytalanul áramoljon a padlószerkezet rétegei közé.
5. Szárítási technológia
A rétegrend szárítása több egymást kiegészítő folyamatból áll:
6. Eredmény
A folyamat eredményeként a padlószerkezet rétegrendje fokozatosan kiszárad, a nedvesség káros hatásai megszűnnek, és az épület szerkezeti épsége helyreáll.
Könnyűszerkezetes ház fogalma építéstechnikai oldalról annyit jelent, hogy az ilyen szerkezet váza alapvetően fából, valamint fémből készül.
Ha az esztrich szigetelőréteg nedves lesz, akkor ez a fal, amely lenyúlik a betonpadlóig, hatalmas mennyiségű nedvességet szív fel, elkerülhetetlenné válik a falak szárítása, üreges szárítás szükséges.
A csőtörés vagy a háztetőn lévő szivárgás következtében az épület gyakran jelentősen nedvessé válik. Ha a Vízkár továbbra is fennáll, bizonyos esetekben a víz a cső aknákon és a gipszkartonon keresztül is folyik a aljzatbetonba. Ezután a rétegrendet, beépített elemeket szárítani szükséges, különben a csövek korrodálódnak és a szigetelőanyagok elkorhadnak. Ráadásul a nedves területek kiváló táptalajt képeznek mindenféle penészgombának.
A gyors szárítás csökkenti a súlyos későbbi károsodások kockázatát. Minél gyorsabban szárad, annál kisebb a további károsodás lehetősége. A szigetelő anyagokat általában a faházak falszerkezeteibe építik be. Ha vízzel telítődnek, nehezen száradnak meg. Ehhez járul még a légmentesen záródó konstrukció. A falszerkezetbe általában fóliákat szerelnek be a légtömörség biztosítása érdekében. Ez általában nagyon jól működik, ha megfelelően csinálják. Ezzel szemben ez az úgynevezett légtömörségi szint azt is biztosítja, hogy a falak viszonylag rosszul száradjanak.
» Először felmérjük a kárt , műszeres méréseket végzünk
» Ezt követően még aznap elküldjük a várható szárítási díjat, sazkvéleményt, mely továbbítható a biztosító felé
» Folyamat következő lépése, hogy a gépeket telepítjük, megfelelő mennyiségű furatot készítünk a mennyezetbe, és elkezdjük a rétegrendet meleg levegős turbinákkal vákuum alá helyezni, kinyerve ezáltal a víztartalmat a teljes száradásig
» Fontos, hogy vákuumos kiszívással nyerjük ki a nedvességet.
» Mindeközben páramentesítő gépek szorgosan teszik a dolgukat és a kinyert nedvességet gyűjti össze, továbbá megkezdik a falazat és a légtér szárítását.
» Végül ózonos fertőtlenítést végzünk
» Egészséges, tiszta környezetet adunk át.
Alapvetően két különböző típusú gipszkarton falat különböztetünk meg:
1. a falak lenyúlnak a betonlemezig, ezért beágyazódnak az esztrich szigetelőrétegébe és az esztrichbe.
2. ezeket a válaszfalakat azonban gyakran az esztrich beépítése után szerelik fel, ezért nincs kapcsolatuk az esztrich szigetelőrétegével.
Ha az esztrich szigetelőréteg nedves lesz, akkor ez a fal, amely lenyúlik a betonpadlóig, hatalmas mennyiségű nedvességet szív fel, de a tetején lévő fal nem sérül.
A műszaki szárításhoz a meglévő szegélyléceket (PVC, szőnyeg vagy fa lécek) eltávolítjuk. Ezután néhány maglyukat fúrunk ezen a területen, és ezeken a lyukakon keresztül szárított levegő áramlik be. A beáramló levegő kiszárítja mind a belső ásványgyapotot, mind a gipszkarton paneleket mindkét oldalon, így biztosítva az állandó nedvességelvezetést és az ezzel járó páramentesítést..
Amennyiben lapostető sérüléséből vagy helytelen készülésének okán mennyezeti rétegrendjében lappangó víz áll, falazaton megjelent a vizesedés, körültekintően kell eljárni az alkalmazható technológia választásában.
Itt lehet fordított vagy egyenes rétegrend, de egyben azonos, a rétegrend nem tartalmazhat vizet!
Vízszigetelő réteg helyzetétől függően kétfajta lapostetőt különböztetünk meg. Az első lehetőségnél – amelyet általában „klasszikus lapostetőnek” neveznek – a vízszigetelés egyben a tető felső fedőrétege is. A második lehetőségnél a vízszigetelést a hőszigetelés alá helyezzük. Ezt a tetőtípust „fordított lapostetőnek” nevezik.
A monolit beton födém és szigetelést védő beton közötti hőszigetelő lemez illesztési hézagai feltelítődnek vízzel, nedvességgel, mely magától nagy valószínűséggel semerre nem tud távozni, miután tökéletesen körbe van zárva , de nagy mértékben tud további károsodást okozni.
Erre kínálunk megoldást!
» Először felmérjük a kárt , műszeres méréseket végzünk
» Ezt követően még aznap elküldjük a várható szárítási díjat
» Folyamat következő lépése, hogy a gépeket telepítjük, megfelelő mennyiségű furatot készítünk a lapostetőn, speciális idomokkal ellátjuk, és elkezdjük a rétegrendet meleg levegős turbinákkal vákuum alá helyezni, kinyerve ezáltal a víztartalmat a teljes száradásig
» Fontos, hogy vákuumos kiszívással nyerjük ki a nedvességet.
Beázás, csőtörés esetén kiemelten fontos páramentesítők azonnali üzembe helyezése, ezzel egyidejűleg a mihamarabbi kárenyhítés.
Az új vagy felújítandó épületeken végzendő munkálatok során pedig a betonnal, aljzatbetonnal, vakolattal, festékkel stb. nagy mennyiségű víz kerül az épületbe. Ahhoz, hogy tovább lehessen dolgozni – parkettázni, vakolás után festeni, álmennyezetet szerelni stb. – az épületnek ki kell száradnia.
Mi ezekre nyújtunk megoldást.
Beázás vagy csőtörés esetén kulcsfontosságú a páramentesítők mielőbbi üzembe helyezése, hiszen így előzhető meg a további károsodás, valamint a penész és a kellemetlen szagok kialakulása.
A helyiségek ideális páratartalma 45–55% között van. Ha ez az érték tartósan 60–70% fölé emelkedik, az kedvez a penészgombák elszaporodásának, és növeli a légúti betegségek kockázatát.
A befolyt víz nagy része a falakba, az aljzatba és a bútorokba szívódik fel, ezért a csőtörés megszüntetése után azonnal meg kell kezdeni a szárítást.
Ha a víz hosszabb ideig marad a szerkezetekben, a következő károk jelentkezhetnek:
penészedés a falakon és bútorokon,
nedvszívó építőelemek (gipszkarton, vakolat, padlóburkolat) károsodása,
nyílászárók vetemedése, szorulása,
a parketta felpúposodása és felválása.
Ipari páramentesítő gépeink gyorsan és hatékonyan távolítják el a falakban, aljzatban és levegőben lévő nedvességet, ezzel minimalizálva a károkat és gyorsítva a helyreállítást.
Szakembereink rövid időn belül a helyszínre érkeznek, felmérik a falazat nedvességtartalmát, majd telepítik a megfelelő teljesítményű ipari páramentesítő készülékeket.
A folyamat végén ózongenerátoros fertőtlenítést végzünk, amely megszünteti a kellemetlen szagokat és elpusztítja a kórokozókat.
A vízkárok természetes száradása hónapokig is eltarthat, de professzionális páramentesítéssel ez az idő néhány napra csökkenthető.
Minél előbb megkezdjük a szárítást, annál kisebbek lesznek a károk – és annál gyorsabban válik újra használhatóvá az ingatlan.
Új épületek építésekor, illetve felújítások során jelentős mennyiségű víz kerül az épület szerkezetébe a különböző nedves technológiák — például az aljzatbeton, vakolat, festék vagy egyéb anyagok — felhasználásával.
Ahhoz, hogy a munkálatok folytathatók legyenek (például parkettázás, festés, álmennyezet-szerelés), elengedhetetlen, hogy az épület megfelelően kiszáradjon.
Optimális körülmények között az aljzatbeton természetes száradási ideje körülbelül 5 hét (35 nap). Ipari páramentesítő használatával azonban ez az idő mindössze 10–12 napra csökkenthető, függetlenül az időjárási viszonyoktól vagy attól, hogy a helyiség fűtetlen-e.
A száradás be nem fejezése komoly problémákat okozhat:
a vakolat magas nedvességtartalom mellett nem glettelhető,
a gipszkartonozás vagy festés nem végezhető el megfelelő tapadás nélkül,
az aljzatbetonra nem szabad burkolatot fektetni, amíg az teljesen ki nem száradt.
A festés utáni páramentesítés szintén hatékony módszer a száradási idő lerövidítésére, így a következő munkafázis gyorsabban megkezdhető — ezzel jelentős idő- és költségmegtakarítás érhető el.
A páramentesítő gépek tehát nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak az aljzatbeton-, vakolat-, fal- és padlószárítás során, lehetővé téve, hogy a kivitelezés a lehető leggyorsabban, biztonságosan és hatékonyan folytatódhasson.